A roma holokauszt emlékezete
„Negyven év a szemtanúk nemzedékének az ideje. (…) A negyvenedik esztendő a valóságos fordulópont a kollektív emlékezetben. Ahhoz, hogy egy emlék ne merüljön feledésbe, a biografikus emlékezetből át kell kerülnie a kollektív emlékezetbe.” – íja Jan Assmann
A holokauszt eseményeivel kapcsolatban már elértük ezt a negyvenedik esztendőt, ám a roma holocaust tekintetében azok a viták, amelyek a tisztázást és az emlékezet fenntartását szolgálnák, még csak nyomokban, vagy kisajátítottan kezdődtek meg. A szemtanúk nemzedéke lassan kihal és a másod, illetve harmad generáció feladata lehet megtörni a csendet, kérdezni és a „történelem jelenségeit a jelennel szembesíteni”.
Hogyan állnak elő, szerveződnek és szilárdulnak meg azok a jelentések, melyek a romák holocaust-történetét konstruálják? Kik kapnak hangot ebben a diskurzusban, mikortól, és mit gondolunk a sokszor idézett Michael Stewart gondolatról, hogy a romák „mintha egy emberként összeesküdtek volna, hogy elfelejtik üldöztetésük traumáját, és egyszersmind némán bár, de megőrzik azt a rejtett kollektív emlékezetben”? Milyen narratívák születnek a múlt felfedezése kapcsán? Milyen viszonyban van a „mire emlékezünk”, „hogyan emlékezünk”, „mit látunk” és a „hogyan/honnan nézzük” egymással? Hogyan jelenik meg a művészet a traumatikus törénelmi emlékezés vonatkozásában? Képes-e a művészet a gyászra, a trauma kollektív feldolgozására vagy örökké allegóriája marad a múlt örökségével való konfrontálódásnak?
Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresnénk majd együtt a választ a körön. Indításképpen a történelmi tapasztalat fogalmának historizálását járnánk körül, beszélnénk az élményről és a tapasztalatról, emlékezetről és identitásról, a történeti narrativitásról. Ezt követően esettanulmányokon keresztül néznénk meg, „kérdeznénk le” a roma holokauszt különböző emlékezeteit és elbeszéléseit: a történészek munkáján, a megemlékezések rítusain, a folklórban elbeszélt szenvedéstörténeteken, a témában született szépirodalmi szövegeken, élettörténet interjúkon, filmeken vagy kortárs roma képzőművészeti alkotásokon keresztül. Alkalomadtán beszélgetőtársaink lennének Vajda Júlia és Pócsik Andrea.
Tematika
1. Bevezető
- Francois Hartog: ’Az idő rendje. A történetiség rendje’ és ’A történelem szigetei’ in. A történetiség rendjei. Prezentizmus és időtapasztalat. (Budapest: L’Harmattan; 2006), pp.11-48.
2. Emlékezet
- Jan Assmann: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. (Budapest: Atlantisz Könyvkiadó, 2004), pp.15-66.
ajánlott:
- Maurice Halbwachs: The Collective Memory (New York: Harper and Row, 1988), 1-2. fejezet
- Jeffrey K. Olick and Joyce Robbins: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a kollektív emlékezettől a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig in. Replika 37(szeptember). 1999.
- Maurice Halbwachs: ’A kollektív emlékezet és az idő’ in. Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter (szerk.), Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig (Budapest: Új Mandátum, 2000), pp. 403-432.
- Jan Assmann: Collective Memory and Cultural Identity in. New German Critique 65(Spring-Summer). 1995.
3. Történetírás
- Gyáni Gábor: Helyünk a holokauszt történetírásában in. Kommentár 3. 2008.
- Vidra Zsuzsanna: A roma holokauszt narratívái in. Regio (2). 2005.
4. “Comparative Genocide”
- Yehuda Bauer: A holokausztról és más genocídiumokról in. Beszélő 12(7) 2007.
ajánlott:
- Michael Stewart: ’The Other Genocide’ in. Multi-disciplinary Approaches to Romany Studies Michael Stewart-Rövid Márton (szerk.) (Budapest: CEU Press; 2010)
- Ian Hancock: ‘Responses to the Porrajmos. The Romani Holocaust’ in. Alan S. Rosenbaum (szerk.) Is the Holocaust Unique? Perspectives on Comparative Genocide (Westview Press, 2009)
5. A holokauszt globális és univerzális emlékezete
- Jeffrey C. Alexander: On the Social Construction of Moral Universals. The ’Holocaust’ from War Crime to Trauma Drama in. European Journal of Social Theory 5(1) 2002.
ajánlott:
- Huub van Baar: ’From ’Time-Banditry’ to the Challenges of Established Historiographies. Romany Contributions to Old and New Images of the Holocaust’ in. Multi-disciplinary Approaches to Romany Studies Michael Stewart-Rövid Márton (szerk.) (Budapest: CEU Press; 2010)
- Kovács Éva: Ártatlan testek – néma közösségek in. 2000 (2008 augusztus)
- Daniel Levy-Natan Sznaider (szerk.): The Holocaust and Memory in the Global Age (Philadelphia: Temple University Press, 2006.)
6. Narratív élettörténet I.
- Paul Ricoeur: ‘Emlékezet – felejtés – történelem’ in. Thomka Beáta – N. Kovács Tímea (szerk.), Narratívák 4. (Budapest: Kijárat, 1999)
ajánlott:
- Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény (Budapest: Atlantisz, 1998)
- Zygmunt Baumann: ‘From Pilgrim to Tourist – or a short history of identity’ in. Stuart Hall - Paul du Gay (szerk.), Questions of Identity (London: Sage, 1992), pp. 18-36.
- Gabriele Rosenthal: ‘A történelemmesélés gyógyító hatása’ in. Bodor Péter (szerk.) Kvalitatív kutatási olvasókönyv (Budapest: L’Harmattan, 2009)
7. Narratív élettörténet II. (Vajda Júliával)
- Kovai Cecília: ’Élhető volt az a világ, de sok mindenbe leredukált minket - tehát valamit kaptunk, valamit meg elvettek’ in. Kovács Éva (szerk.) Tükörszilánkok. Kádár korszakok a személyes emlékezetben (Budapest: 1956-os Intézet, 2008)
ajánlott:
- Kovács Éva- Vajda Júlia: Mutatkozás. Zsidó identitás történetek (Budapest: Múlt és Jövő, 2002)
- Vidra Zsuzsanna: ’The Unhidden Jew’ in. Multi-disciplinary Approaches to Romany Studies Michael Stewart-Rövid Márton (szerk.) (Budapest: CEU Press; 2010)
- György Péter: Apám helyett (Budapest: Magvető, 2010), pp.91-107.
- Csalog Zsolt:’A testvéremet keresem’ in. Kilenc cigány (Budapest: Kozmosz könyvek, 1976)
8. (Képző)művészet
- Ernst von Alphen: Szerepjátékok és játékszerek in. Engima 10(37-38). 2003.
ajánlott:
- Susan Sontag: A szenvedés képei (Budapest: Európa Könyvkiadó, 2004)
- Dora Apel: A tetovált zsidó in Enigma 11(42). 2004.
- Jacques Lacan: The Four Fundamental Concepts of Psychoanalysis (New York: W. W. Norton Company, 1998)
- W.J.T. Mitchell: What Do Pictres Really Want? in. October 77(Summer). 1996.
9. Film (Pócsik Andreával)
Pharrajimos – Roma Holokauszt; rendezte: Varga Ágota. 2002.
vagy
A temetetlen halott; rendezte: Jancsó Miklós. 2004.
vagy
„Historia Romani”; rendezte: Gábor Péter. 2005
10. Archívum
- Giorgio Agamben: Remnants of Auschwitz. The Witness and the Archive. (New York: Zone Books, 1999), pp.137-165.
ajánlott:
- Tzvetan Todorov: Az emlékezet hasznáról és káráról (Budapest: Napvilág Kiadó, 2003)
- Lénárt András – Kovács Éva – Szász Anna: A magyar Holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményeiről (megjelenés alatt)
- Michel Foucault: The Archeology of Knowledge (London:Tavistock, 1972)
11. Megemlékezés: hely és emlékezet
- Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/476/
ajánlott:
- Zombory Máté: Az emlékezés térképei. Magyarország és a nemzeti azonosság 1989 után. (Budapest: L’Harmattan, 2011), pp.51-84.
- Michael Stewart: Remembering without Commemoration: the mnemonics and politics of Holocaust memories among European Roma in. The Journal of the Royal Anthropological Institute 10(3), 2004.
- James E. Young: ‘The Countermonument: Memory against Itself in Germany’ in. The Texture of Memory. Holocaust Memorials and Meaning. (New Haven: Yale University Press, 1993), pp.27-49.
- György Péter: ‘Az emlékezet topográfiája’ és ‘Az emlékezet szétesése – az olvashatatlan város’ in. A hely szelleme (Budapest: Magvető, 2007)
12. Örökség
- Francois Hartog: ’Örökség és jelen’ in. A történetiség rendjei. Prezentizmus és időtapasztalat. (Budapest: L’Harmattan; 2006), pp.147-180.
ajánlott:
- Erdősi Péter – Sonkoly Gábor: A kulturális örökség. (Budapest: L’Harmattan, 2004)
- György Péter – Kiss Barbara – Monok István (szerk.): Kulturális örökség – társadalmi képzelet (Budapest: Akadémiai Kiadó; 2005)
- Stuart Hall: ‘Whose Heritage? Un-settling ‘the heritage’, re-imagining the post-nation (conference paper: 2005 november 17-19, Budapest)
